Tudta-e?
A demenciáról és az Alzheimer-kórról
A demencia - gyűjtőfogalom:
a memóriával, a gondolkodással, a viselkedéssel és az érzelmekkel kapcsolatos agyi betegségeket fogja össze. A tünetei közé sorolhatók a memóriazavarok, a megszokott feladatok elvégzésében tapasztalható nehézségek, a nyelvi nehézségek és a személyiség megváltozása.
A demencia bárkit érinthet - nemtől, etnikai, társadalmi és gazdasági hovatartozástól teljesen független. Ugyan van néhány kiemelt kockázati tényező (pl. mozgáshiány, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) és a kialakulást segítő körülmény (mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a fejsérülések vagy a halláskárosodás), azonban ezek fennállása vagy hiánya nem határozza meg egyértelműen, hogy a betegség kialakul-e vagy sem. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb változata, ez az összes demenciában szenvedő beteg nagyjából 60-70%-át jelenti.
A demenciáról számokban
Kiemelendő kockázati tényező az életkor. A demencia általában időskorban jelentkezik, és az életkor növekedésével az előfordulása egyre gyakoribb:
A 65 év felettiek
~ 5%-át érinti
80 éves kor felett ez az arány már
20% környékén van
A legfrissebb becslések világon jelenleg
> 50 millió ember
ember küzd a demencia valamely vállfajával.
Ez a szám 2005-ben
24 millió körül mozgott;
2050-re előreláthatólag
több mint 152 millió embert
érint majd.
Világszerte körülbelül
minden 3. másodpercben
jelenik meg a demencia valakinél.
Magyarországon jelenleg
~ 200 000 ember
érintett közvetlenül
Ez a gyors növekedés több tényezőnek köszönhető. Egyrészt a fejlett világ országaiban jelentősen megnövekedett (és továbbra is növekszik) a születéskor várható élettartam, magyarul az emberek tovább élnek. Ezen felül egyre gyakrabban halljuk az elöregedő társadalom fogalmát is – ez azt jelenti, hogy amellett, hogy tovább élünk, a társadalom összetételében egyre nagyobb részt adnak az időskorúak.
Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a demencia nem gyógyítható, azonban megfelelő kezeléssel a leépülés jelentősen lelassítható. Ezen kezelések kiindulópontja pedig a betegség kialakulásának mielőbbi felismerése.
A demencia kezelése
A múltban a demenciában szenvedő emberekről azt gondolták, hogy a betegség előrehaladtával egyre inkább elveszítik egyéniségüket és személyiségüket. Általános vélekedés volt, hogy az agyi károsodások következtében idővel teljesen megszűnnek embernek lenni – így hát a demenciában szenvedőket gyakran nem is tekintették saját jogán cselekvő személyeknek. Manapság a demencia kezelése során egyre inkább figyelembe veszik a személyes jellemzőket ez pedig a tapasztalatok szerint jelentősen lassítja a betegség előretörését. Ugyan jelenleg gyógyíthatatlan az Alzheimer-kór (a demencia számos más vállfajával együtt), a vele együtt járó problémák - mint a nyugtalanság vagy a depresszió – kezelhetők. Ezen felül lehetséges, kifejezetten a korán felismert demencia esetében, hogy megfelelő gyógyszeres kezeléssel a betegek memóriája javuljon.
Sajnos azonban a demenciát napjainkban is az egyik legkésőbb, szinte csak a betegség utolsó fázisaiban észlelik.
Egy 2019-es kutatás, mely a világ 155 országából, közel 70 000 válaszadó segítségével készült, az alábbi következtetések vonhatók le:
3-ból 2 ember
úgy gondolja, hogy a demenciát az öregedés okozza
Minden 4. ember
úgy véli, hogy a demencia ellen semmit sem lehet tenni
A megkérdezettek
95%-a
gondolja úgy, hogy az élete során érintett lehet a demenciában
Mindössze
40%-uk
gondolta úgy, hogy megfelelő szolgáltatás vehető igénybe a demenciában szenvedők és hozzátartozóik életének megsegítésére.
Ezen felül a tanulmány a demenciával foglalkozó egészségügyi dolgozók, ápolók hozzáállására, tapasztalataira is kiterjedt:
Az egészségügyi dolgozók
62%-a szerint
a demencia az öregedés természetes velejárója
Az összes megkérdezett
40%-a azt tapasztalta,
hogy az egészségügyi dolgozók nem fordítanak kellő figyelmet a demenciában szenvedő betegekre
A demenciával foglalkozó gondozók
több mint 50%-a
pozitív élményről számolt be a feladataival kapcsolatban
Emellett
> 50%-uk szerint
a saját egészségük is romlott a gondozói feladatkörüknek köszönhetően,
> 60%-uk pedig
a társasági életük visszaszorulásáról számolt be.
Alzheimer’s Disease International World Alzheimer Report 2019
Hogy tud segíteni a ForeStream?
Segít a betegség minél korábbi felismerésében
ezáltal sokkal nagyobb esély van a betegség előretörésének lassítására
Segít a kezelőorvosoknak
a felírt kezelések hatékonyságának követésében, így könnyebben személyre szabottá tudják tenni azokat
Segít a betegek gondozóinak
hogy könnyebben tudják az idejüket beosztani és a megfelelő páciensekre fordíthassák energiájukat
Lépjen velünk kapcsolatba!
Támogató
